Esterházy Borászat: Tíz borszín (Josef Trattner)
A borok nem csak szőlőfajta, dűlő, évjárat, íz és alkoholtartalom alapján különböznek egymástól, hanem színük alapján is. A Tíz borszín című alkotás árnyalt komplexitással világítja meg ezt az aspektust. Olyan képeket láthatunk, amelyeket költői módon maga a bor festett önmagáról.
Josef Trattner türelmesen csepegtette a nedűket a kartonlapokra, hogy az Esterházy Borászat különböző borai kiteljesedhessenek. A borcseppek tócsákat alkottak, majd megszáradtak, s jöhetett a következő csepegtetés. A frízen, amely a Borászat falát díszíti, a következő borok mutatják be pompás színeiket és plasztikusságukat: Tesoro 2006, Estoras 2011, Prinzessin 2014, Leithaberg 2012, Quin Quin, Merlot 2007, Pinot Blanc 2009, Pinot Noir 2013, Blaufränkisch 2013 és Chardonnay 2013.
Művészettörténeti szempontból Trattner képei a Vera Ikona, az igazi kép hagyományát követik, amikor a mű közvetítő nélkül keletkezik. Remek példa erre egy EKG-diagramm, Veronika kendője vagy éppen az informel művészet és az absztrakt expresszionizmus pszichogrammái (Jackson Pollock fröccsentett képei, Hermann Nitsch akcionizmusa vagy Morris Louis esszenciális színfestészete).
Josef Trattner (1955, Semriach/Stájerország) képzőművész Bécsben él. Az utóbbi években a Sofareisen impresszáriójaként elsősorban Kelet-Európában (pl. Csehország, Lengyelország, Bulgária, Törökország) hív meg helyi irodalmárokat és zenészeket nyilvános beszélgetésekre, amelyek egy szivacskanapén ülve zajlanak. A bécsi múzeumnegyed udvarainak első bútorinstallációja is a nevéhez fűződik (2002).