Nagy sárga madárfa
A szobor madarak rejtekhelyéül szolgáló egzotikus növényként egészíti ki a MADÁRHÁZ-at. Számos, részben festett fadarabból áll, amelyeket sziluettként vágtak ki Doka-panelekből. Háromdimenziós intarzia, amely építőanyagokból készült. A szobor alapja kúpra emlékeztető virágcserép. A cserépből burjánzanak a növény szárai és virágai, amelyek közt madarak rejtőznek. A növényhez hasonló kialakításuk miatt úgy tűnik, mintha álcáznák magukat
A beépített fénynek köszönhetően a madarak sziluettjei pillanatfelvételek, amelyek a mozgás különböző fázisait, a szárnycsapást, a rajzást, a mozdulatlanságot merevítik ki. Egyáltalán, hány madár ül az ágakon? Talán csak egy, sokszorosítva és számtalan szilánkra szétesve? Mintha a madárfa kilépne a térbe, kitágulna, mintha nemcsak fizikai valójában, hanem annak vetületeként is létezne. A térre, az árnyékra és a mozgásra való összpontosítás a korai modernizmusra emlékeztetnek, amikor szobor, építészet és kinetikus művészet egymásra hatását vizsgálták.
A költői játékossággal megalkotott műben Paul Klee A csiripelő gép (1922) című festményére való utalásokat is felfedezhetünk.
