Ornitológiai képtár
Rengeteg történelmi festményen fedezhetünk fel madarakat, s bár ezek többnyire nagyon aprók vagy csak a festmények szélein tűnnek fel, nem egyszer mesteri ábrázolásnak lehetünk tanúi, hiszen – hasonlóan a textilmunkákhoz – az élethű ábrázolásmód sokáig a mesterségbeli tudás fokmérője volt.
Már az ókorból ismert, Zeuxisz és Parrhasziosz között zajló legendás, festők közötti versenyben madarak és egy függöny játszották a főszerepet. A késő gótikában az olajfestészet adott új lendületet a naturalista ábrázolásra való törekvésnek. Számos oltár- és szentkép nemcsak a hívők, hanem a botanikusok és az ornitológusok számára is jelentőséggel bír. Kezdetben a beazonosítható őshonos fajok ábrázolása terjedt el, a barokktól azonban ugrásszerűen megnőtt az egzotikus madarak, így például a papagájok és a kakaduk iránti érdeklődés.
Edith Payer ornitológiai képtára ezeket az egyébként gyakran figyelmen kívül hagyott apró részleteket fűzi sorozattá. A mintául szolgáló eredeti festmények eltérő évszázadok alkotásai, és napjainkban különböző bécsi múzeumok gyűjteményeiben találhatók. Edith Payer egy ornitológus barátjával tudományosan beazonosíttatta az ábrázolt madarakat. Az új alkotások a madarak latin neveit viselik címként.
