Kolonád

A két művész egymást kiegészítő tervei alapján egy „Ház átépítés alatt“, valamint speciális metamorfózis-motívumot megjelenítő nyugágyak tűnnek majd fel a kastély előtt. A fesztivál mottójához híven maga a publikum is átváltozik: szereplőkké válnak. A művészi színpadkép alkotórészei ugyanis ülésre, fekvésre, változtatásra invitálnak.

A kolonád kifejezés az egykori híres fürdőhelyek idejéből származik. Olyan nyilvános épületeket neveztek így, amelyekben korzóztak/flangáltak a fürdővendégek: körbejártak, gyógyvizet ittak, találkoztak a többi vendéggel, új ötleteket fogalmaztak meg. Ezt a hagyományt idézi meg az installáció, ugyanakkor rögtön a jelenbe is transzferálja azt.

A kastély előtti terület zöld gyepszőnyegén megjelenő műalkotás egy olyan teret hoz létre, amelynek segítségével – a nyomasztó mindennapoktól finoman eltávolodva – a távolba, egy vágyott jövőbe pillanthatunk: milyen átváltozások vigasztalnának meg minket a jelenben, milyen isteni csodát tartanánk szükségesnek? Az egyéni és a kulturális identitás területén vágynánk változásra? A társadalom és a jelenlegi gazdasági berendezkedés területén? Vagy mindegyiknél?

A tűnődés bázisát Martin Bischof (*1979 Bludenz) hosszú, vékony kifutója képzi, amely a kastéllyal párhuzamosan, buja virágágyások között fut. A stégen levegős lugasok állnak, amelyek lépcsőzetes elrendezése az Esterházy-kastély oromzatára rímel, tarkaságukkal pedig a virágyágyás pompás színeit és a Haydn Terem mennyezeti festményeinek átváltozásait tükrözik vissza. A lugasok sorrendje mintha egy oltalmat nyújtó ház „elillanó“ kivitelezési fázisait szimbolizálnák. A látvány ideiglenes kontúrjait tovább alakítja a festői keret.

Ines Doujak (*1959 Klagenfurt) a kolonád „PSYCHASTHENIA (Argos Oruro-ban)“ elnevezésű bútorzatát álmodta meg: húsz nyugágy invitál minket testi beleélésre és átváltozásra. A nyugágyak huzatain tarka ruhájú bolíviaiak találkoznak a steril fehérbe öltöztetett, egész testén szemeket hordozó Argos figurával.

A kollázshoz felhasznált fotók Oruro híres karneváljának tarka forgatagában készültek. A karnevél óriási fa maszkjaiban és a vad táncokban a prekolumbiánus vallás elemei élnek tovább. Az óriási Argos figura ezzel szemben a görög mitológiából származik. Argos feladata az volt, hogy Héra megbízásából egy szép üszőt őrizzen fáradhatatlan szemeivel. Ahogy Ovidius is megörökítette Átváltozások című művében, Argos nem tudta Zeusz szexuális vágyát megfékezni. A PSYCHASTHENIA címmel a művésznő arra a lelkiállapotra utal, amikor az ember tudja, hol van, de mégsem érzi úgy, hogy valóban ott lenne.

A két HERBSTGOLD-művész további műveit a „Trafo-klikk. Az anyag történetei“ címmel a fesztivállal párhuzamosan a kismartoni Kunstverein kiállítótermében lehet megtekinteni.