Kiállítás a Kismartoni Esterházy-kastélyban (Fehér-terem)
Labor Bestiarium Wunderkammer
A barokk „művészeti- és csodakamrák” (Kunst- und Wunderkammer) mai múzeumaink elődeinek tekinthetők, ez a besorolás azonban megtévesztő lehet. Míg napjaink múzeumaiban az egyes tárgyakat jellemzően egymástól elkülönülve, önálló érvényesülésüket az előtérbe helyezve állítják ki, addig a művészeti- és csodakamrákban minden mindennel összefüggött. A művészeti- és csodakamra kvintesszenciáját nem az egyes tárgyak adják, hanem a művészi kifinomultsággal kiválogatott, összefüggéseket feltáró tárgyak és az elhelyezésükre kialakított specifikus tér összessége. Az adott térben, vitrinben harmonikusan elrendezett tárgyak az egész világot leképezhetik.
Fraknó várának igazi különlegessége – mely éppen különleges kialakításában rejlik – az Esterházy-hercegek 1696 óta itt található művészeti- és csodakamrája – Európa egyetlen eredeti helyén található, és a korábbi korokból származó értéktárgyak és ritkaságok zömét az eredeti szekrényekben őrző gyűjteménye.
Az Esterházy-kastélyban „Labor Bestarium Wunderkammer” címmel megrendezett időszaki kiállítás erre a sajátos „világképre” reflektál a kortárs képzőművészet eszközeivel.
Thomas Feuerstein (∗1968, Innsbruck) egy korabeli vitrinben olyan futurisztikus cukorszobrokat mutat be, amelyek anyagát egy biokémiai folyamat eredményeként könyvekből, illetve papírlapokból nyerték.
Michael Huey (∗1964, Traverse City / USA) az archívumok elvarázsolt világával foglalkozik. A kiállításra az Esterházy-gyűjtemény tárgyainak képeiből és saját fotóiból válogatva egy régi világtérképre emlékeztető „falfestményt” hozott.
Yvonne Roeb (∗1976, Frankfurt am Main) szobraival a művészeti kamra rejtélyes aspektusát, a bestiárium kérdését járja körbe. Az állványt, amely egyszerre mutatja be, és szelídíti meg démonjait, kifejezetten a kiállításra tervezte.